Ősi stressz-reakció: üss vagy fuss. Átkapcsol az agy hátsó agyműködésbe, következménye, hogy nincs tudatos agyműködés. Ember esetében salakanyag formájában ritkán ürül, inkább a stressz vagy a test vagy az érzelmi világ zavaraiban ölt testet. Érzelmi és fizikai blokk alakul ki. A neurológiai blokkok egyben energetikai blokkot is képeznek az agyban. A stressz csökkent tudatossággal járó állapotot hoz létre. Ha nem tudunk rendezni egy problémát, érzelmi és fizikai blokk alakul ki a testben.
Stressz hatása a szervezetre:
- Alarmreakció: Készenléti helyzetbe hozza a testet. Stresszhormonok jutnak a sejtekhez. Erek összehúzódnak, a szív gyorsabban ver, a vér a létfontosságú szervekbe áramlik, a bőrhőmérséklet csökken, bőrszín elsápad, pupillák kitágulnak, szőlőcukor termelődik, hogy energiát biztosítson.
- Válasz stádium: Döntéshozatal a reakcióról. Tudatos döntésre nincs idő stresszhelyzetben, ezért az agy irányítása visszakapcsol a hátsó agyba, ahol emlékeinket tároljuk és a régi tapasztalatok alapján automatikusan reagálunk. „Üss vagy fuss” reakció.
- Túlterheltség: A szervezet a stresszhormonok legyűrésére koncentrál. A vér a vázizmokból a karhoz, a lábhoz és a hasi szervekbe áramlik. Romlik a koordináció, nő a balesetek valószínűsége.
- Ha a stresszhelyzet nem szűnik meg számunkra, akkor a hormonok nem tudnak kiürülni, gyengül az életenergia, a szervezet könnyen lebetegszik. Az így kialakult blokkok feltárására izomtesztet alkalmazunk, és megkeressük az ok korát, mivel ennek hiányában csak a jelenben dolgozva a korrekció hatása csak a következő stresszig tart. A múltbeli ok analógiát mutat a jelen problémájával.
A stressz nem csak káros lehet. Valamennyi stresszre szüksége van az élő szervezetnek ahhoz, hogy fenntartsa aktivitását. A stresszre adott válasz valószínűleg nemcsak az emlősök sajátsága, hanem a törzsfejlődés alacsony szintjein is fellelhető, és éppúgy lehet életmentő, mint pusztító.